Ngạn ngữ Nhật

"Hãy mừng vì trời mưa, vì nếu 
bạn không mừng thì trời vẫn mưa."

Máté Peter Majdnem szerelem volt - Tình yêu chưa thành

Szerelmeskedések vannak az életben, amelyek csak majdnem szerelmek voltak. Ot sokkal drágábbnak tartom mint legtobb szerelmeimet, kozottunk nem volt egy elteljesedett szerelem a szó legszorosabb jelentésében. De azért neki koszonheto a mai egóm.

Có nhiều chuyện tình chỉ suýt nữa thành hình. Mặc dù tôi quý nàng hơn đa số cuộc tình mà tôi đã có, giữa chúng tôi chưa có một tình yêu mĩ mãn theo đúng nghĩa đen của từ này. Nhưng bản ngã của tôi hôm nay là nhờ nàng mà hình thành.

Bài hát của Máté Péter phản ánh đúng những gì mà chúng ta đều đã từng trải nghiệm. Đừng chối bỏ quá khứ, vì nó là con đường dẫn đến chính bạn ngày hôm nay

Énekel: Máté Péter
Zene és dalszoveg: Nagy Tibor

Nghe bài hát ở đây

Hát elmúlt, tudom minden véget ért,
Elszállt a nyár, oly messze jár.
Hát elmúlt, ma sem értem, hogy miért?
Mégis úgy fáj, hogy elmentél, elhagytál.
Ez majdnem szerelem volt, és majdnem igazi vágy,
Egy percig fölénk hajolt, már ment is tovább.
Majdnem sikerült már, egy lépés volt csak az ég,
Az álmok ködfátyolát te tépted szét.

Tạm dịch

Thế là điều đó đã qua đi, anh biết mọi việc đã kết thúc
Mùa hạ đã bay đi, thật xa
Thế là điều đó đã qua đi, đến giờ anh còn chưa kịp hiểu, vì sao?
Dù sao  anh vẫn đớn đau, em đã đi xa, đã bỏ anh
Tình yêu này chưa kịp thành hình, niềm khát khao chưa kịp thăng hoa
Điều đó mới phủ vào lòng chúng ta một phút, và đã vội vã chia xa.
Chỉ còn thiếu một chút thôi, chỉ một bước nữa là tới trời cao
Chính em đã xé tan hoang màn sương bao phủ những giấc mơ

Elmegyek

Bài này cũng là một bài hay của Maté Péter.

Nghe bài hát ở đây

Énekel: Máté Péter

Szövegírók:	S. Nagy István
Zeneszerzők:	Máté Péter

Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt. 
Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett. 
Én is így lettem néma víztükör, 
Mikor tőlem elmentél. 
Nekem többé már a Nap sem tündököl, 
Csak ha újra megjönnél. 

Refr.: 
Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom. 
Elhagyom otthonom, még a jóbarátoktól sem búcsúzom. 
Elmegyek, elmegyek, igen megkereslek én, bármerre jársz. 
Nem tudom, hogy merre vagy, mégis úgy érzem, hogy engem egyre vársz. 


Vasárnap volt, vasárnap volt, amikor elhagytál. 
Nekem te nem, csak az a nap, vasárnap volt, meghalt már.
Hozzám így jött el a halott vasárnap, 
Mikor tőlem elmentél. 
Nekem többé már nem tündököl a Nap, 
Csak ha újra megjönnél. 

(A 2. versszak másik verziója:
Vasárnap volt, vasárnap volt, amikor elhagytál.
Azóta én minden napon feketével írok már.
Látod így vitted el a színeket,
Mikor tőlem elmentél.
Nekem többé már nem lesznek ünnepek,
Csak ha újra megjönnél.)

Refr.

Hull az elsárgult levél

Thời chúng mình đi học, Máté Péter xuất hiện nhiều đến nỗi người ta nghĩ anh chàng này là nhạc sến (ócska zene) Có lẽ vì người Hung vẫn chưa nguôi nhớ về Szécsi Pál tài hoa bạc phận, nên chưa chấp nhận được Máté Péter.

Nghe lại bài này, tôi lại nhớ các mùa thu vàng năm xưa, lá vàng trải đầy trên những con đường nhỏ trên mặt thành Vár, những lối đi trải sỏi trên Margit Sziget. Nhớ một cánh rừng vàng ẩm ướt những mùa đi hái nấm cùng Khánh, Bình, Bang trong Thung lũng lạnh (Huvos Volgy) hay tha thẩn một mình trong rừng thu Debrecen để gặm nhấm nỗi nhung nhớ trong cô đơn

Quá khứ sao mà đã xa hun hút.

Énekel: Máté Péter

Nghe nhạc ở đây

Fúj a szél és én csak ballagok,
Körülöttem néma csillagok,
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?

Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, s mellettem

Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.

Sáros úton egyre lépkedek,
Körülöttem boldog emberek,
Elmesélni nékik nem tudom,
Milyen nagy a bánatom.

Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, és egyre

Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.

Hull az elsárgult levél,
Mondd, a holnap mit ígér?
Mondd, hogy mi lesz most velünk,
Mondd, így meddig élhetünk?

Fúj a szél és én csak ballagok,
Nem tudom, hogy éppen hol vagyok.
Rád találni vágyom szüntelen,
Merre mentél kedvesem?

Merre mentél kedvesem?