Đầu tàu

Chẳng biết viết gì nhân ngày Đại thắng. Thôi thì mượn mấy cái đầu tàu để viết vài hàng cộc lốc này vậy!

Một cái đầu kéo, dù vận hành theo đường thủy hay đường bộ, phải là một hệ thống máy móc/cơ chế đủ mạnh mới có thể đảm đương được nhiệm vụ mà nó phải hoàn thành.

Thời nay mà chạy tàu bằng đầu hơi nước, cứ phì phò... xình xịch cũng vui. Nhưng nếu chạy đúng tuyến bảo tồn/du lịch thì còn hợp, chứ cứ đường độc đạo Bắc-Nam mà "bươn" thì khổ không gì bằng.
Tuy những cái đầu tàu "Tự Lực" đã thôi chạy từ lâu, nhưng về thể chế mà nói thì các đầu tàu "quốc doanh" bây giờ xem chừng yếu kém lắm, chẳng khá hơn mấy cái đầu máy đốt than "cổ lỗ" kia là mấy. Cứ cơ chế này mà vận hành chắc chẳng đi đến đâu cả.

Hệ thống lãnh đạo cũng giống cái đầu kéo. Cái mục đích là ga đến, lộ trình đã được vạch ra, kéo được bao nhiêu toa, đoàn tàu dài hay ngắn là tùy ở cái đầu tàu có khả năng ra sao. Đi nhanh hay chậm còn tùy cái hệ thống máy móc cũ hay mới, có được bảo hành bảo trì đúng với quy trình sử dụng hay không? Những nguyên tắc nghiêm ngặt được áp dụng chặt chẽ đến mức nào?

Gánh vác một giang sơn cũng như kéo cả đoàn tàu trên một chặng đường dài. Ngày trước thì chỉ chạy loanh quanh trong nước, bây giờ là phải liên thông với hệ thống của thế giới. Khó khăn thách thức cũng như những núi đèo, sông suối phải vượt qua. Nhưng dù đầu tàu đã có, đoàn tàu đã sẵn sàng mà tuyến đường sắt vẫn còn phải tranh cãi cần được xây dựng ntn mới là chuyện lớn, tuy ở đâu người ta cũng làm đường xong trước khi con tàu lăn bánh.

Cái khó của VN là dù nói chống thực dân - phong kiến từ đời Cách mạng Tháng 8, nhưng đến nay vẫn "lối cũ ta về"[1]. Quanh đi quẩn lại vẫn chỉ nói nhiều làm ít, nói một đằng làm một nẻo... không thoát khỏi những gì vốn là hạn chế do phải lệ thuộc vào quá khứ suốt một thời gian dài, nhiều cái đã quá cũ, quá lỗi thời nhưng vẫn được thừa nhận. Không thay đổi được về căn bản thì rất khó chuyển mình, đừng nói đến chuyện "cất cánh" thành rồng, biến hóa thần kỳ để thành cọp hay "đi tắt đón đầu" v.v. và v.v. Nếu hỏi tại sao, cứ nhìn cái đường tàu huyết mạch trơ trơ ra đấy từ thời thực dân - phong kiến cổ hủ là thấy tất. Việc gì phải nghĩ lắm chỉ tổ mệt đầu. Mấy cái sân bay này nọ, đường sắt trên cao kiều "rồng rắn lên mây" hay đường nọ đường kia ở tận đẩu tận đâu... chỉ là vẽ vời kiếm chác vớ vẩn, ăn thua gì mà làm.

Không biết đến khi nào, tập đoàn đầu máy "Tự Lực" mới ra được sản phẩm "made in VN" cho xứng tầm thời đại. Nhưng trước hết, có lẽ phải có người có tầm nhìn chiến lược sáng suốt  như ngày xưa khi mở đường mòn "Hồ Chí Minh" để đi đến kết cục được coi là thắng lợi vĩ đại vào ngày 30 tháng Tư năm 1975. Mà ngày ấy thì qua đã quá lâu nên Đại thắng Mùa xuân 1975 thành ra cũ quá rồi. Bây giờ bà con đang trông chờ một chiến thắng tầm cỡ như thế may ra mới hết khổ, và còn để được "nở mày nở mặt" với 5 châu 4 biển cho ra người VN "con rồng cháu tiên", chứ bây giờ thì chẳng biết cội nguồn từ đâu nữa...!!!???

Tâm trạng này của tôi hôm nay không phải là bi quan, chán nản. Mà chỉ là 1 quá trình hy vọng rồi thất vọng kéo dài, lặp đi lặp lại mà vẫn chẳng thấy có gì sáng sủa hơn, tuy vậy tôi mới chỉ thất vọng chứ không phải là người tuyệt vọng hoàn toàn.

GAI

[1]: Tên 1 bài hát của NS Thanh Tùng

Thế giới XHCN: Thời kỳ VNDCCH qua tem thư và các đồng tiền ngân hàng

Trước đây tôi cũng từng sưu tập tem, hiện còn giữ lại được một ít, cũng có con tem quý trong số dưới đây, tất cả chỉ là một phần ghi lại 1 giai đoạn lịch sử của dân tộc:

Và đi cùng chế độ tem phiếu là những đồng tiền phát hành năm 1958, được dùng rộng rãi vào thời chúng ta còn cắp sách đi học dưới mái trường XHCN.

Tất cả đều tạo được dấu ấn và giá trị của thời đại mang tên Chủ tịch Hồ Chí Minh.

Magyarország világörökségi helyszínei (2)

Hollókő ófalu (1987)

Hollókő Ófalu az Észak-Magyarországi Nógrád megyében elhelyezkedő palóc település, mintegy 100 km-re északkeletre Budapesttől. A tudatosan megőrzött Ófalu a 20. századi mezőgazdasági forradalom előtti falusi élet élő példája. A 145 hektárnyi falu népi építészeti együttese  55 lakó- és gazdasági épületből, valamint a templomból áll. A hagyományos palóc építészeti forma- és anyaghasználattal együtt harmonikus egységet alkot a táji-természeti környezettel, amit nadrágszíj-parcellás gazdálkodás, gyümölcsösök, szőlőskertek, legelők és erdők jellemeznek. A helyszín magába foglalja a falu fölé magasodó középkori várromot,amit a források már 1310-ben említenek. A vár fontos szerepet játszott a palócok és husziták közti feudális harcok idején, biztosítva az egykori falu védelmét, melynek maradványait a várfal közelében találták meg.

 A török uralom végére (1683) a vár és a falu végleg elnéptelenedett és a jelenlegi település a korábbi falu alatti területen fejlődött ki fokozatosan a 18. és 19. század során. A régióra jellemzően az első generációs lakosság a fő utca két oldalán települt le. A későbbi generációk az így kialakult egyutcás falu keskeny parcelláinak hátsó részébe építették házaikat, egyre növelve a beépített területeket. Palóc hagyomány szerint a pajták a falun kívül a földek szélén épültek.

Kossuth út 46., Pajtakert

 A falu és a földek fejlődése számos forrásból nyomon követhető. Az 1782-ben még tipikus egyutcás faluban idővel egy másik utca fejlődött ki a főutcától keletre. Az 1885-ös falutérképen látható topográfia már a mainak megfelelő: a megművelt földterület a 19. század közepére érte el legnagyobb kiterjedését, ezért a falu nem tudott tovább növekedni. 1960-ban korlátozott mértékben további növekedés kezdődött, a fejlődés mára szigorúan szabályozott.

 Hollókő lakossága soha nem törődött az 1783-as tűzvédelmi rendelettel, ami tiltotta a fa építkezésre való használatát, mivel azt tűzveszélyesnek tartotta. Ennek következtében a településen többször pusztított tűzvész. A legutóbbi 1909-es tűzvész után a falu házait többnyire a palóc népi építészet hagyományos technikáival építették vissza: a favázas házakat kőalapra emelték, meszelt falakkal, az utca felé magas faoszlopos tornáccal, melyeket túlnyúló tető véd. A zsindellyel fedett kis fatornyos templom a helyi építészeti stílus transzponálása. Hollókő olyan élő közösség, ami egy hagyományos falu helyben történő önkéntes megőrzésének  kivételes és különleges példája.

Kossuth út 98–100

A tudatosan megörzött Hollókő Ófalu, ahol ma is élnek a hagyományok, az észak-magyarországi Nógrád megyében, a Cserhát dombjai között megbúvó palóc település. A falu a 20. század elejét idéző ötvenöt lakóépületből és a templomból álló – népi építészeti együttes.

A történelmi településszerkezet, a hagyományos palóc építészeti formavilág és anyaghasználat harmonikus egységet alkot a táji-természeti környezettel. A 145 hektárnyi világörökségi terület magába foglalja a falu fölé magasodó középkori várromot, az Ófaluval hajdan szoros gazdasági egységet képező, a faluközösség hagyományos tájhasználata által formált, nadrágszíjparcellákkal, hagyásfás legelőkkel tarkított határt, valamint a Cserhátra jellemző értékes élővilágnak otthont adó, a közeli dombokat borító erdőket és réteket.

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor a tatárjárás után a Szár-hegyen vár épült. A települést – amely már a 14. század első felében egyházas hely volt – a századok során többször sújtotta tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot, ezt követően az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát és az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit is magán viselő Ófalu ekkorra nyerte el mai arculatát.

A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek, és amelynek egyszerűségéből fakadó szépsége ma is megkapó. Hollókő a palóc régiót jellemző, a történelmi, egyutcás, fésűs beépítésű falutípust képviseli, melynek alapstruktúrája a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala, amely úgy alakult ki, hogy a családok egyetlen telekre építkeztek, és a létszám növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A kontyolt, nyeregtetős, háromhelyiséges parasztházak homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített, faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik, amelyről közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező.

Az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is. A házakhoz általában a geomorfológiai sajátosságokhoz alkalmazkodó pince is tartozott. A hagyományos paraszti életforma emlékeit nemcsak az Ófaluban, hanem a falut környező tájban is felfedezhetjük. A domboldalak hosszan elnyúló parcellái, a vár mellett a hajdani, nagy kiterjedésű fáslegelő maradványa, a patakvölgyben a parasztfürdőszintén a faluközösség mindennapjairól, a tájjal való harmonikus kapcsolatáról mesél.

Hollókő közössége, melynek döntő többsége ma már az újfaluban lakik, féltő gonddal és szeretettel védi és gondozza az Ófalut és védett házait, mely közösségi, lelki, vallási életet, munkaalmat és a hagyományaik megőrzésének és bemutatásának lehetőségét biztosítja számukra.

Unesco.hu
(còn nữa)

Magyarország világörökségi helyszínei (1)

Az UNESCO 1972-ben alapított Világörökség Programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. Magyarországi helyszín először 1987-ben került a listára.

Megnevezés	Elhelyezkedés	Típus	Év
A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed	Budapest	Kulturális	1987
Az Andrássy út és történelmi környezete		Kulturális	2002
Hollókő-Ófalu és táji környezete	Hollókő	Kulturális	1987
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai	Magyarország/ /Szlovákia	Természeti	1995
Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete	Pannonhalma	Kulturális	1996
Hortobágyi Nemzeti Park	Hortobágy	Természeti/ /Kulturális	1999
Pécsi ókeresztény sírkamrák	Pécs	Kulturális	2000
Fertő-táj	Magyarország/ /Ausztria	Természeti/ /Kulturális	2001
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék	Zempléni-hegységben	Természeti/ /Kulturális	2002

Budapest Duna-parti látképe, és a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete

Magyarország  fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben - Hollókővel egyidejűleg - világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart jól szemlélteti a magyar főváros történelmének különböző időszakait, továbbá egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek. A város számos műemléke - Aquincum római kori városától a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán - és középületéig - jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.

A Duna látképe a Gellért-hegyről nézve

Az 1987-ben elfogadott világörökségi helyszín a budai oldalon a Lánchídtól (Clark Ádám tér) a Duna parton álló Műegyetemig terjed - magába foglalja a Gellért fürdőt, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Budai Vár épületegyüttesét. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament és a Lánchíd előtti Roosevelt tér, valamint a Vigadó. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margithíd, Lánchíd, Erzsébet-híd, Szabadsághíd) szintén része a világörökségnek. Ezt az "első" helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti konferenciáján: a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.

A Duna és Budai Várnegyed látképe

Erzsébet-híd (Ảnh: Trần Minh Tâm)

Vigadó

Hősök tere

A Buda nevű település egyidős a honfoglalással, ám csak IV. Béla király (1235-1270) uralkodása idején, a tatárjárást követően indult fejlődésnek és vált fontossá. Mivel IV. Béla felismerte, hogy a tatárok a hegyre épült erődítményeket nem tudták elfoglalni, országszerte várakat építtetett - így épült meg 1241 után Buda várának első épülete. Uralkodása alatt többek között németek, zsidók, olaszok és franciák találtak otthont a budai Várnegyedben, akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami nyilvánvalóan befolyásolta a város művészetének és kézművességének fejlődését. Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé. Mátyás király uralkodása alatt a budai Várkastélyt reneszánsz stílusban építették át és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon.

Buda - mint a muzulmánok közép-kelet-európai székhelye - a török hódoltság idején is megtartotta vezető városi szerepét Magyarországon; templomait ebben az időben mecsetté építették át. 1686-ban, csaknem másfél évszázados török uralom után szabadult fel a város, ám a három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott várban és városban egyaránt. Az újjáépítés a középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg. Mai arculatát a Budavári királyi Palota és a Várnegyed végül Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. A II. világháború alatt ugyan a Várhegy súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása azonban hamarosan megkezdődött.

Budavári királyi Palota

A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás - templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti.

Mátyás - templom és Halászbástya

Halászbástya (részlet: Trần Minh Tâm)

A Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.

A Duna pesti oldalán, a Halászbástyával szemben áll a Parlament Steindl Imre által megálmodott impozáns neogót épülete, mely mintegy a Dunából emelkedik ki - és talán a világ egyik legszebb parlamentje. Szintén különleges értéket képvisel a Dunán elsőként megépített kőhíd, a Lánchíd, és a lábánál található Gresham palota, mint a magyarországi szecesszió műremeke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza. Déli irányban továbbhaladva még a Vigadót, mint a magyar romantikus építészet jelképét kell kiemelni.

Parlament 

Gresham palota

Az Andrássy út és történelmi környezete - melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen - 2002-ben került fel a Világörökségi Listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasútis, a kontinens első, a világ második földalattija.

Magyar Állami Operaház 

Andrássy 12 (Krausz Palota)

Földalatti Vasút

Nguồn: Wikipedia, Unesco.hu
(còn nữa)

Thế giới XHCN: Szabadság - szobor

Nằm trên đỉnh núi Gellért, Szabaság-szobor là một biểu tượng nổi tiếng của Budapest với hình tượng người phụ nữ nâng cao cành cọ trên hai tay. Bức tượng là tác phẩm của  Kisfaludi Strobl Zsigmond, được hoàn thành vào năm 1947. Tượng đài dựng lên với tên gọi ban đầu  Felszabadulási emlékmű để kỷ niệm chiến thắng của Hồng quân trước phát xít Đức trong Chiến tranh Thế giới thứ 2.

Đặc biệt lộng lẫy vào ban đêm, Szabadság-szobor là đài tưởng niệm những người đã ngã xuống vì nền độc lập và tự do của Hungary.
Szabadság-szobor nằm cạnh Citadella, pháo đài quan trọng của Budapest. Tượng đài gồm phần chính là bức tượng cao 14m được làm hoàn toàn bằng đồng đặt trên bệ cao 26m với dòng chữ ban đầu ghi nhận công lao của Liên Xô cùng với tượng của người lính Xô viết cao 4m. Bức tượng người lính này từng bị hạ xuống vào năm 1956, sau đó được dựng lại cho đến năm 1992 thì chuyển đến đặt tại công viên Memento.

Tượng đài Szabadság gắn liền với những chuyển biến của Hungary từ sau Chiến tranh Thế giới thứ 2 cho đến khi hệ thống các nước XHCN tan rã vào đầu thập kỷ 90s. Khi cuộc cách mạng dân chủ 1956 nổ ra với mục tiêu độc lập dân tộc và thiết lập một chủ nghĩa xã hội dân chủ, lực lượng dân chủ đã đặt nền móng cho những mục tiêu quan trọng nhất của chính phủ do Thủ tướng Nagy Imre đứng đầu, như thiết lập những cơ sở của chế độ đa đảng, tuyên bố trung lập và rút Hungary khỏi Khối hiệp ước Vác-sa-va (Warszawa). Vì vậy, sự có mặt của quân đội Liên Xô bị coi là sự chiếm đóng thậm chí còn có phần áp bức về mặt chính trị đè nặng lên đất nước Hungary. Các cuộc biểu tình của sinh viên lúc này đã biến thành cuộc nổi dậy tích cực có vũ trang chống lại chiến xa của Liên Xô. Cuối cùng, Liên Xô phải dùng sức mạnh vũ lực và cuộc nổi dậy đã bị nhấn chìm với hàng nghìn người và binh lính bị thiệt mạng. 

Đến nay, dòng chữ trên tượng đài đã được thay đổi so với ban đầu với nội dung phản ánh cho tinh thần của dân tộc Hung: “Tưởng nhớ tất cả những người đã hy sinh vì độc lập, tự do và thịnh vượng của Hungary” (1989).

Cùng với Tượng Nữ thần Tự Do, còn có hai bức tượng khác tại Đài tưởng niệm Tự do. Khi đứng trước khu tượng đài này, chúng ta sẽ cảm nhận được cảm xúc của người dân Budapest nhiều thế hệ trước. 

A bal oldali fáklyás mellékalak

A jobb oldali sárkányölő mellékalak

A szovjet katona eltávolított szobra ma a Memento Parkban áll

Toàn cảnh tượng đài Sabadság và Citadella trên đỉnh Gellért

A Világörökség Naplementekor

Một thời đã xa: Commune with nature

Trở lại cùng những người "nổi loạn" với những truyền thống khuôn khổ không phải là trở lại cuộc sống hoang dã mà là trở lại cuộc sống của chính mình, trong ý thức hòa lẫn với thiên nhiên một cách hoàn toàn tự nhiên và normal. Những hình ảnh dưới đây được chọn với chủ đề: naked hippies (nhiều hình ảnh được chụp tại Lễ hội Woodstock-1969).

Hình ảnh: : https://www.pinterest.com/chrislsd258/naked-hippies/?lp=true