Magyarország fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben - Hollókővel egyidejűleg - világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart jól szemlélteti a magyar főváros történelmének különböző időszakait, továbbá egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek. A város számos műemléke - Aquincum római kori városától a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán - és középületéig - jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
A Duna látképe a Gellért-hegyről nézve
Az 1987-ben elfogadott világörökségi helyszín a budai oldalon a Lánchídtól (Clark Ádám tér) a Duna parton álló Műegyetemig terjed - magába foglalja a Gellért fürdőt, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Budai Vár épületegyüttesét. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament és a Lánchíd előtti Roosevelt tér, valamint a Vigadó. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margithíd, Lánchíd, Erzsébet-híd, Szabadsághíd) szintén része a világörökségnek. Ezt az "első" helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti konferenciáján: a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.
A Duna és Budai Várnegyed látképe
Erzsébet-híd (Ảnh: Trần Minh Tâm)
Vigadó
Hősök tere
A Buda nevű település egyidős a honfoglalással, ám csak IV. Béla király (1235-1270) uralkodása idején, a tatárjárást követően indult fejlődésnek és vált fontossá. Mivel IV. Béla felismerte, hogy a tatárok a hegyre épült erődítményeket nem tudták elfoglalni, országszerte várakat építtetett - így épült meg 1241 után Buda várának első épülete. Uralkodása alatt többek között németek, zsidók, olaszok és franciák találtak otthont a budai Várnegyedben, akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami nyilvánvalóan befolyásolta a város művészetének és kézművességének fejlődését. Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé. Mátyás király uralkodása alatt a budai Várkastélyt reneszánsz stílusban építették át és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon.
Buda - mint a muzulmánok közép-kelet-európai székhelye - a török hódoltság idején is megtartotta vezető városi szerepét Magyarországon; templomait ebben az időben mecsetté építették át. 1686-ban, csaknem másfél évszázados török uralom után szabadult fel a város, ám a három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott várban és városban egyaránt. Az újjáépítés a középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg. Mai arculatát a Budavári királyi Palota és a Várnegyed végül Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. A II. világháború alatt ugyan a Várhegy súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása azonban hamarosan megkezdődött.
Budavári királyi Palota
A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás - templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti.
Mátyás - templom és Halászbástya
Halászbástya (részlet: Trần Minh Tâm)
A Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.
A Duna pesti oldalán, a Halászbástyával szemben áll a Parlament Steindl Imre által megálmodott impozáns neogót épülete, mely mintegy a Dunából emelkedik ki - és talán a világ egyik legszebb parlamentje. Szintén különleges értéket képvisel a Dunán elsőként megépített kőhíd, a Lánchíd, és a lábánál található Gresham palota, mint a magyarországi szecesszió műremeke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza. Déli irányban továbbhaladva még a Vigadót, mint a magyar romantikus építészet jelképét kell kiemelni.
Parlament
Gresham palota
Az Andrássy út és történelmi környezete - melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen - 2002-ben került fel a Világörökségi Listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasútis, a kontinens első, a világ második földalattija.
Magyar Állami Operaház
Andrássy 12 (Krausz Palota)
Földalatti Vasút
Nguồn: Wikipedia, Unesco.hu
(còn nữa)
(còn nữa)
Với chiều cao và vẻ uy nghi, tráng lệ, Mátyás templom là một trong những kiến trúc ấn tượng nhất ở Vár vì là công trình nổi bật giữa cảnh quan tuyệt đẹp xung quanh của nó. Ngoài mối liên hệ với ký túc xá Vár trước kia làm tôi đặc biệt yêu thích, tổng thể kiến trúc ở đây được xây dựng một cách hài hòa với nhiều phong cách khác nhau như 1 ví dụ để thể hiện cho sự phong phú mang giá trị đặc trưng của Budapest, xứng đáng là những kiệt tác thuộc về di sản kiến trúc/văn hóa của Hungay và thế giới.
ReplyDeleteNhìn thành phố với 1,7 triệu dân này từ trên cao, nhiều khi tôi tự hỏi “Đã có bao nhiêu nghệ sĩ tài hoa chạm tay vào từng góc nhỏ của Budapest trong hơn 1000 năm qua để làm nên 1 thành phố như ta đang thấy? “
ReplyDeleteMiért világörökség?
ReplyDeleteAz Andrássy út és környezete létrehozása során a legmodernebb tervezési megoldásokat, s a korabeli legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazták.
A kulturális hatásokat befogadó és továbbadó magyar főváros jellemző példája a pusztulások és megújulások korszakait magába foglaló közép-európai városfejlődésnek.
Tudta-e, hogy:
az „Euromonitor International” felmérése szerint Budapest a világ 25., és Európa 5. leglátogatottabb városa?
a neogótikus stílusú Országház alapterülete 17 745 nm, két ülésterme, 27 kapuja, és 29 lépcsőháza van?
az Andrássy úti paloták sorában található a Magyar Állami Operaház? Megnyitására, Magyar Királyi Operaházként, 1887. szeptember 27-én, Ferenc József uralkodó jelenlétében került sor.
a honfoglalás ezredfordulójára (1896) készült el a kontinens első, az Andrássy út alatt futó, ma is működő földalatti vasútja?
(vilagorokseg.hu)