A reform célja az, hogy az oktatási rendszer több olyan képességet adjon a diákoknak, amit a munkerőpiacon fel tudnak használni. Helsinkiben az idősebb középiskolásoknak már most sincsenek klasszikus értelemben vett történelem vagy földrajz óráik, ezek helyett témákra épülő kurzusokat kell elvégezniük. Ilyen például a turisztikai-üzleti tudást adó óra, ahol matematikával, nyelvekkel, írás- és kommunikációs készségek fejlesztésével foglalkoznak. Egy másik példa az Európai Unióval foglalkozó kurzus, ami az EU-val kapcsolatos történelmet, földrajzot, közgazdaságtant és nyelveket tartalmazza.
Az oktatás formája is változik: az eddiginél nagyobb szerepet majd a kisebb csoportos közös munka, és igyekeznek háttérbe szorítani az olyan tanulást, amikor a diák passzívan hallgatja a tanárt.
A reformon egyelőre Helsinkiben dolgoznak, de az ország összes iskolájára kiterjedne az új rendszer. A reform szükségességét azzal indokolják, hogy a technológiai fejlődés miatt a diákoknak sokszor már teljesen más képességekre van szüksége, mint a 20. század elején, amikor sok olyan oktatási módszer alakult ki, amit sok helyen még a mai napig is használnak.
A brit Independent cikke szerint az Egyesült Királyságban is érdeklődnek a finn reformok iránt, az ugyanakkor egyelőre nem valószínű, hogy a közeljövőben elhagynák a tantárgyakat. Ugyanakkor Finnországban is vannak ellenzői a reformnak: sok tanár ugyanis nehezen fogadja el, hogy miután egész életében egy tárgyat tanított, most váltania kell.
Stubnya Bence/Index
No comments:
Post a Comment