MAGYARORSZÁGON TANULÓ VIETNAMI DIÁKOK 1972-1979 IDŐSZAKASZBAN
Dalszöveg:Elmegyek, elfutok,engem többé nem találsz!Elmegyek, elfutok,mert már lassan meg se látsz!Elfutok, elmegyek,ahogy mástól is mennék!Jól tudom, nincs remény, most egymást úgysem értenénk!Gondolom, más helyen talán most is várnak még!Úgy hiszem, lesz még ház,ahol boldogabb lehetnék!És ha elmegyek, már nem hiszem, semmi nem veszett,eddig is csak azt csináltuk,mind mi jó volt!Elfutok,tőled távol is fordul majd mindig a földgömb!Elhagyokvalakit, aki féltett a végtelen éjtől!Elmegyek,de azt tudd, mindig én leszek az, aki sírok!Pont mikor, mikor úgy, ugyanúgy, egyszer hallom a hangod!Eltűnök, elmegyek, hogy a színemet se lásd!Elfutok, elmegyek, hogy a lelkemet már ne bántsd!Elmegyek, elfutok,mert most máshoz állsz közel!Elfutok, elmegyek,hogy majd egyszer átölelj!És ha elmegyek, már nem hiszem, semmi nem veszett,eddig is csak azt csináltukmind, mi jó voltElfutok,tőled távol is mozdul majd mindig a földgömb!Elhagyok valakit, aki féltett a végtelen éjtől!Elmegyek,de azt tudd, mindig én leszek az, aki sírok!Pont mikor,mikor úgy, ugyanúgy, egyszer hallom a hangod!
Dalszöveg:
ReplyDeleteElmegyek, elfutok,
engem többé nem találsz!
Elmegyek, elfutok,
mert már lassan meg se látsz!
Elfutok, elmegyek,
ahogy mástól is mennék!
Jól tudom, nincs remény, most egymást úgysem értenénk!
Gondolom, más helyen
talán most is várnak még!
Úgy hiszem, lesz még ház,
ahol boldogabb lehetnék!
És ha elmegyek, már nem hiszem,
semmi nem veszett,
eddig is csak azt csináltuk,
mind mi jó volt!
Elfutok,
tőled távol is fordul majd mindig a földgömb!
Elhagyok
valakit, aki féltett a végtelen éjtől!
Elmegyek,
de azt tudd, mindig én leszek az, aki sírok!
Pont mikor,
mikor úgy, ugyanúgy, egyszer hallom a hangod!
Eltűnök, elmegyek,
hogy a színemet se lásd!
Elfutok, elmegyek,
hogy a lelkemet már ne bántsd!
Elmegyek, elfutok,
mert most máshoz állsz közel!
Elfutok, elmegyek,
hogy majd egyszer átölelj!
És ha elmegyek,
már nem hiszem, semmi nem veszett,
eddig is csak azt csináltuk
mind, mi jó volt
Elfutok,
tőled távol is mozdul majd mindig a földgömb!
Elhagyok valakit,
aki féltett a végtelen éjtől!
Elmegyek,
de azt tudd, mindig én leszek az, aki sírok!
Pont mikor,
mikor úgy, ugyanúgy, egyszer hallom a hangod!