♥ = szeméremajak?

A szívalak és a szív mint a szeretet, szerelem metaforája a középkor végén alakult ki. Valószínűleg már 13-14-i előzményekkel is bír a szimbólum, de a szerelmet a 15. századtól teljesíti meg, és a 16-ik században terjedt el széles körben. A 14. század előtt is ismert volt az alakzat, azonban ekkor még bokrok, fák ábrázolására használták, valószínűleg a fügefa alakjából kiindulva, a középkori ikonográfiában pedig a borostyán és a tavirózsa leveleit jelentette.

Az első ismert, szerelemhez kötődő említés az 1250-es évekből származik, a francia Roman de la poire miniatúráról, ahol egy térdelő szerető a szívét ajánlja egy lánynak. A szív ezen egy felfordított fenyődobozra hasonlít, a középkori anatómiai ismereteknek megfelelően. Az ábrázolás iránya a 14. században fordult meg. A ma is ismert, csipkézett szimbólum a 14. században jelent meg a miniatúrákon és szövegek díszítésén. A vörös szín már a 15. század végén megjelent a kártyajátékokon.
Több elmélet van arról, honnan származik a szerelem és a geometriai forma összekapcsolása. Az 1960-as években többen kutatták a témát, teljesen biztos magyarázat azonban nem született. A legelterjedtebb elméletek szerint a * formája eredetileg

• a silphium nevű növény magjára,
• a női fenékre,
• a szeméremdombra,
• krokodilszívre
• vagy széthúzott szeméremajakra utal.

De hitelt érdemlő bizonyítást egyik sem nyert, illetve könnyen elképzelhető az is, hogy a világ több táján is kialakult a szívalak, más eredettel. Annyi biztos, hogy az igazi emberi szív a megtévesztő megnevezés ellenére nem tökéletesen szív alakú, bár hasonlít rá. Mérete a testtömeggel arányos, átlagosan négy grammal nagyobb minden kilóval, a szerv a férfiaknál átlagban 300 grammos, a nőknél valamivel kisebb.

 

(Index - Laza Bálint)