Miért van észak a térkép tetején?

Tanuljon ma is valamit!

Azt, hogy a térképeken észak van felül, olyan természetesnek vesszük, mint hogy kék az ég, zöld a fű, Angliában esik az eső, és a magyar focicsapatok kiesnek az első körben az európai kupákban. A miértre általában az a válasz, hogy hát az iránytű is észak felé mutat, logikus tehát, hogy a térképen is az legyen felül. Csakhogy az iránytűt az 1300-as években már bőven használták, mégis csak az 1500-as évek óta teszik a térképek északot felülre.

A régi európai térképek általában keletet (pontosabban a Szentföld irányát) tették felülre, míg az arabok délt. Ezt az egyiptomiaktól vették át, nekik pedig a Nílus folyása adta az inspirációt. A Nílus délről északra folyik, tehát a térképen délnek kell felül lennie, hogy a folyó lefelé folyjon, ahogy a gravitáció parancsolja neki. Az első amerikai telepesek pedig magától értetődően nyugat felé néző térképeket rajzoltak, hiszen ők is mindig nyugat felé néztek, utaztak és terjeszkedtek. Az összevissza álló térképek káoszába aztán a 16. században volt muszáj valami rendszert verni, amikor a hajósoknak már komoly navigációs problémát okozott, hogy minden térképet másképp kell nézni.

És itt jön képbe Ptolemaiosz, az akkor már 1400 éve halott görög matematikus, csillagász, geográfus és költő.

Ptolemaiosz Egyiptomban, Alexandriában élt, és a nevéhez fűződik például a geocentrikus világkép kidolgozása, ami szerint a Föld a világ közepe, és minden csillag körülöttünk kering. Egyik fő munkája a Geográfia, amiben lefektette annak az alapjait, hogy hogyan kell térképet rajzolni és értelmezni, szélességi és hosszúsági fokokkal, topográfiával, vetületekkel, és hasonlókkal. Ptolemaiosz északot tette felülre a térképein – igazából senki nem tudja miért, fennmaradt írásaiban erre nincs semmilyen indoklás. Aztán ahogy a görög kultúra és tudomány sok más vívmánya, úgy ez is jó pár évszázadra feledésbe merült.

                                Ptolemaiosz térképe, fametszet 1482-ből

A 16. században aztán, amikor a térképészet a nagy földrajzi felfedezések miatt egyre fontosabb kezdett lenni, a térképészek elkezdtek egyre nagyobb, részletesebb és pontosabb világtérképeket készíteni, úgy nőtt az igény a szabványos tájolásra is. A kor legjobb térképészei, mint GerardusMercator (ő rajzolta pl. ezt), vagy Martin Waldseemuller (ezt pedig ő) mind Ptolemaiosz nagy rajongói voltak, így természetszerűleg északot tették felülre a térképeken. Az ő nyomdokaikon pedig később ezt vette át minden későbbi, modern térképész.

(Index, Hanula zsolt)