Burgtheater: Magyarország távolodik a demokráciától és Európától

Vidnyánszky magyarázatot követel.

Politikai nyilatkozatot olvasott fel a Nemzeti Színházban a Burgtheater egyik színésze, a nyilatkozat szerint szolidaritásukat fejezték ki mindazokkal, akiknek szembesülniük kell a magyarországi demokráciát fenyegető veszélyekkel. Martin Reinke a színpadról németül és angolul is felolvasott egy szöveget arról, hogy bár a múltunk közös és Csehov összeköt, de aggódnak a magyarországi demokráciát fenyegető veszélyek miatt. A társulat szolidaritását fejezte ki azokkal, akiknek ezt el kell tűrniük. 

A bécsi Burgtheater

Fotó: Joe Klamar

Az Index megkereste a bécsi Burgtheatert, akik levelükben elmondták, azért döntöttek a furcsa akció mellett, mert a Sirály rendezője, Jan Bosse, nem tudott tegnap este Budapestre jönni, így elmaradt az előadás utánra tervezett nyilvános vitával egybekötött közönségtalálkozó. A társulat viszont nagyon szeretett volna kapcsolatba lépni a közönséggel, Magyarország kulturális fejlődése az Orbán-kormány alatt ugyanis fontos téma Ausztriában, ami a Burgtheater színészeit aggasztja, hiszen kapcsolatban vannak magyar előadóművészekkel is. Éppen ezért szerették volna megosztani a gondolataikat és aggodalmaikat a közönséggel, annak ellenére, hogy a tervezett találkozó és nyilvános vita elmaradt.

Közös  írásos nyilatkozatot még nem tudnak kiadni, hiszen a színészek még úton vannak Budapestről Bécsbe, de válaszukban még egyszer nyomatékosították: aggódnak a magyarországi kulturális változások miatt, amelyek miatt egyre jobban szakadunk el a demokráciától és Európától. A színészek egyébként szívesen jöttek Budapestre Csehovot játszani a közönségnek, hálásak a meghívásért.
A Nemzeti Színház is reagált, Vidnyánszky Attila magyarázatot követel. A Burgtheater intendánsának, Karin Bergmann-nak és az MTI-nek is eljuttatott levelében írja: „úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra".
A Burgtheater budapesti részvételének feltétele az volt, hogy rendezzenek vitát a „nemzeti színház” fogalmáról. Éppen ezért április 13-án a Goethe Intézetben tartottak megbeszélést, amelyen kiderült, hogy bár sok kérdésben nem értenek egyet, van mód és szándék az együttműködésre. Emellett április 18-ra szakmai vitát szerveztek, amelyre Karin Bergmann – korábbi ígérete ellenére – nem ment el, ahogyan a közönségtalálkozó is elmaradt.
Vidnyánszky Attila levelében arra kéri a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa: „mi volt az oka annak, hogy a társulatot Ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai". A főigazgató kitért arra is, hogy a Burgtheater társulatának felajánlották, rendező nélkül is tartsák meg a közönségtalálkozót, de ezzel nem kívántak élni. „Az előadás végén azonban egy, a magyar belpolitikával kapcsolatos utalásokkal tűzdelt levelet olvastak fel a közönségnek, mely gesztust meglehetős értetlenséggel fogadtunk. Meglehetős türelemmel viseltük azt is, amikor a Burgtheater munkatársai fasisztáztak a színpadon, próba közben.”
Mint írja, a Nemzeti Színház számára megtiszteltetés színpadán fogadni a világ meghatározó színházait, így a Burgtheatert is. „A Sirály inspiratív, izgalmas előadás volt, amelyet a közönségünk jól fogadott. A jövőben is szívesen működünk együtt Önökkel, ám szeretném, ha a tegnap Budapesten történteket megmagyarázná."

Libor Anita