1990. augusztus 3-án az országgyűlés Göncz Árpádot választotta meg
köztársasági elnöknek. Miután a Parlamentben letette az esküt, a Kossuth
téren díszszemlét tartottak az államfő tiszteletére. Göncz Árpád ezután
magasba tartott kézzel, ujjaival a győzelem jelét formálva köszöntötte a
népet. Ezt a pillanatot örökítette meg Szigeti Tamás, a Magyar Hírlap
akkori fotósa, az idei Magyar Sajtófotó Kiállítás rendezője. Több másik
fotóriporter is ott állt Göncz Árpád előtt az eseményen, de az itt
készült képek közül Szigeti Tamás fotója kapta el a legjobban a
pillanatot, amikor a köztársasági elnök egyenesen a kamerába néz.
Szigeti Tamás már nem emlékszik pontosan a 25 évvel ezelőtti esemény minden részletére, néhány mozzanat azonban megmaradt. Abban az időben a victory-jel már nem volt szokatlan magyar politikustól sem. Szigeti Tamás szerint azonban akkor és ott ez a győzelmi jel nemcsak a beiktatásnak vagy az SZDSZ pár hónappal azelőtti viszonylagosan jó választási eredményének szólt, hanem a rendszerváltásnak és annak a küzdelmes útnak is, amit „Árpi bácsi” a börtönévek és az 1963-as amnesztia után az államfővé választásáig bejárt.
Szigeti Tamás eddig csak szűk körben mesélte el azt, aminek nem sokkal a kép készítése után fültanúja volt. Göncz Árpád a Kossuth téren odament az őt ünneplő tömeghez. Családtagok, ismerősök, barátok, talán még utcabelijei is ott szorongatták a kezét, és sokan már akkor előhozakodtak azzal, hogy „Árpi, majd ezt kéne megbeszélni, meg erre kellene figyelni, ezt vagy azt kéne elintézni”. Göncz Árpád egy ideig hallgatta őket, aztán azt mondta:
Szigeti Tamás már nem emlékszik pontosan a 25 évvel ezelőtti esemény minden részletére, néhány mozzanat azonban megmaradt. Abban az időben a victory-jel már nem volt szokatlan magyar politikustól sem. Szigeti Tamás szerint azonban akkor és ott ez a győzelmi jel nemcsak a beiktatásnak vagy az SZDSZ pár hónappal azelőtti viszonylagosan jó választási eredményének szólt, hanem a rendszerváltásnak és annak a küzdelmes útnak is, amit „Árpi bácsi” a börtönévek és az 1963-as amnesztia után az államfővé választásáig bejárt.
Szigeti Tamás eddig csak szűk körben mesélte el azt, aminek nem sokkal a kép készítése után fültanúja volt. Göncz Árpád a Kossuth téren odament az őt ünneplő tömeghez. Családtagok, ismerősök, barátok, talán még utcabelijei is ott szorongatták a kezét, és sokan már akkor előhozakodtak azzal, hogy „Árpi, majd ezt kéne megbeszélni, meg erre kellene figyelni, ezt vagy azt kéne elintézni”. Göncz Árpád egy ideig hallgatta őket, aztán azt mondta:
Gyerekek, minden lesz, de ma még csapbőrözést nem vállalok.(Abban az időben a csöpögő csapokat nagyrészt bőrtömítésekkel javították.)
Joób Sándor & Hernádi Levente (Index)
No comments:
Post a Comment